7.3.3 Változások az adószám felfüggesztésének szabályaiban

Lényeges változás 2010-től, hogy a felfüggesztés, illetve a törlés tényét már az egyéni vállalkozók nyilvántartása is feltünteti. Új és súlyos szankció, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, ha az adóhatóság a felfüggesztést követően törli a vállalkozó adószámát. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervezet az adószám törlését elrendelő határozat jogerejének időpontjával törli a vállalkozót a nyilvántartásból.

2010-es évben került először sor – méghozzá igen nagy számban – azon cégek adószám alkalmazásának felfüggesztésére, akik elmulasztották az elektronikus beszámolót benyújtani. A számvitelről szóló 2000 évi C. törvény 153. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy valamennyi, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles elfogadott beszámolóját, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot letétbe helyezni. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 18. §-ának (3) bekezdése szerint a beszámolónak elektronikus úton a céginformációs szolgálat részére való megküldésével a cég eleget tesz a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is.

Ebben az esetben nem feltétlenül beszélhetünk fiktív adózói körről hanem azon adózókról, akik önhibájukból vagy azon kívül mulasztották el kötelezettségüket teljesíteni. Gyakran az a kritika éri az adóhatóságot az adózók részéről, hogy a felfüggesztő határozatról nem értesültek, így nem tudtak mulasztásukról és magáról az adószám felfüggesztéséről sem. Az adóhatóság az adószám felfüggesztését megelőzően, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően, a beszámoló benyújtására előírt határnapot követő 30 napon belül felszólítólevelet küld a kötelezettségét elmulasztó cég részére. Ebben megfelelő határidőt biztosít a kötelezettség teljesítésének pótlására. Az adószámot az adóhatóság csak a határidő leteltét követően függeszti fel. A mulasztó cégek így lehetőséget kapnak arra, hogy mulasztásukat pótolják, és így elkerüljék a szankciót. Az adószám felfüggesztésének szankciója nem a „figyelmetlen” cégek ellen irányul, ezen felfüggesztési ok esetében is a gazdasági élet szereplőinek biztonságát szolgálja.

Természetesen vannak, akik visszaélve a jogszabály adta lehetőséggel, szándékosan nem tesznek eleget kötelezettségüknek, tudva azt, hogy az adóhatóság megszűntetésre irányuló eljárást kezdeményez a cégbíróságnál. Az adózónak fellebbezésre nincs lehetősége, és a felfüggesztés megszüntetése iránti kérelemnek sincs helye, illetve a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az adóhatóság. Ha a cég az adószámfelfüggesztés időtartama alatt sem nyújtja be a beszámolót, az adóhatóság elektronikus úton kezdeményezi a cégbíróságnál a cég megszüntetését. A megszűnés kezdeményezése nem feltétlen eredményezi a cég törlését is a cégnyilvántartásból. A megszűntnek nyilvánítás eljárása alatt a cégnek még mindig van lehetősége kötelezettségét pótolni, ezzel elkerülve a cégnyilvántartásból való törlést. A beszámoló letétbehelyezés, közzététel új háttérszabályait és az ehhez kapcsolódó törlési jogcímet a Ctv. módosítása tartalmazza.

Az adózó a felfüggesztés időtartama alatt oly módon teljesíti kötelezettségét, mint a felfüggesztés előtt: azaz számlát állíthat ki, szerződést köthet, adófizetési és bevallásbenyújtási kötelezettségét – a rá vonatkozó gyakoriságnak megfelelően – teljesíti, mivel az adójogszabályok a felfüggesztéssel csak egyes jogosultságait függesztik fel, nem pedig adóalanyiságát.

A felfüggesztés időszakában az áfalevonási jog gyakorlásával kapcsolatosan merülnek fel leginkább kérdések, az adószám felfüggesztésével kapcsolatos áfa levonási jog gyakorlásának speciális szabályait az áfatv. 137. §-a szabályozza. E jogszabályban foglaltak értelmében:

Ha az adóalany adószámát felfüggesztik, az adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően nem gyakorolhatja.

Ha a felfüggesztést az adóhatóság úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát. Adólevonási jogát a felfüggesztést megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően ismét gyakorolhatja.

Amennyiben az adószám törlésére kerül sor, az adólevonási joga a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Határozott időtartamra történt felfüggesztés esetén, az időtartam leteltének napjától jogát érvényesítheti, de csak a felfüggesztést megelőző időszak vonatkozásában.

Mivel az adóalany adólevonási jogát tényszerűen a bevallás benyújtásával gyakorolja, ezért azon megállapítási időszakban, amelyekről a bevallását a felfüggesztés időtartama alatt nyújtja be, egyáltalán nem állíthat be levonható áfát. Miután az áfatv. 131. § (1) bekezdése értelmében levonási jog gyakorlása az is, ha az adóalany a korábbi adómegállapítási időszakban keletkezett és csökkentő tételként áthozott tétellel csökkenti a fizetendő adóját, ezért a korábbi időszakról áthozott csökkentő tételt sem szerepeltethet. Mindez egy példán keresztül bemutatva:

Egy havi bevallás benyújtási gyakoriságú adózó adószámát felfüggesztették, melynek jogerőre emelkedésének napja 2010.09.08-a. A felfüggesztés (törlés nélküli) megszüntetése

2010.11.22-e. Az augusztus, szeptember havi áfa bevallásban nem érvényesíthet levonható adót, csökkentő tételt, valamint korábbi, – eddig igénybe nem vett – göngyölített adólevonási jogát sem gyakorolhatja. A felfüggesztő határozat megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától az adóalany adólevonási jogát ismét érvényesítheti. A leírtak értelmében az adóalanyunk a novemberi bevallásában (melyet december 20-ig ad be), függetlenül attól, hogy ezen adómegállapítási időszak egy részében az adószáma fel volt függesztve, a felfüggesztés alatt keletkezett levonható adóját már szerepeltetheti, sőt a göngyölített és a csökkentő tételeket is. Ellenben visszaigényelhető áfát nem, azt csak a következő időszakra benyújtandó (december hónapról január 20-ig esedékes) bevallásában teheti meg, mivel már nem a felfüggesztéssel érintett időszakra, hanem az azt követő adómegállapítási időszakra alapítja visszaigénylési jogát. Ezzel szemben, ha a felfüggesztést törlés követi, abban az esetben augusztus hónaptól visszaigénylési jogosultságát végérvényesen elveszíti.

Adószámfelfüggesztés a számla befogadójának oldaláról

A felfüggesztett adószámú adózó által kiállított számlát, a számla befogadó elfogadhatja, hiszen az a tény, hogy a kiállító adószámát felfüggesztették, nem befolyásolja a kiállított számla hitelességét, ellenben a számla befogadásakor „kellő gondossággal” kell eljárnia a befogadónak. A befogadónak lehetősége van arra, hogy az adóhatóság honlapján tájékozódjon arról, hogy a számla kiállító adószáma nincsen-e felfüggesztve vagy törölve (www.nav.gov.hu/Főlap/Adószámok felfüggesztése). Abban az esetben, ha az adóhatóság az adószámot törölte és a határozat jogerőssé vált, a számla befogadó nem élhet adólevonási jogával.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a felfüggesztett adószámú adózónak adóigazolásra van szüksége. Az igazolásokkal kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a felfüggesztés alatt kér adó- illetve együttes adóigazolást, abban az esetben az igazoláson feltüntetésre kerül a felfüggesztés ténye, valamint annak kezdete is. Amennyiben az adószám törlését követően kér igazolást, abban az esetben azt határozatban meg kell tagadni (mivel nem minősül már adóalanynak). Feltételezve, hogy az adószám törlését követően tevékenységét tovább szeretné folytatni, abban az esetben újra be kell jelentkeznie, így az igazolás ismételt benyújtása esetén annak kiadása már nem ütközik akadályokba.

A gazdasági életben azon adózóknak, akik a felfüggesztés alatt állóktól számlát fogadnak be fokozott figyelmet kell fordítaniuk a számla valódiságtartalmára. A törölt adószámú adózóktól befogadott számla esetén számolniuk kell az ebből adódó következményekkel. Ma már azonban az új tényállásoknak köszönhetően előfordulhat, hogy a befogadó adószáma kerül felfüggesztésre. Érdekes lehet az az eset, amikor mindkettő adózó adószáma felfüggesztés alatt áll: a számla kiállítóé, valamint a számla befogadóé is. Ebben az esetben, amíg csak felfüggesztés alatt állnak, a fent leírtak szerint egymástól is befogadhatják a számlát, ellenben érdemes arra figyelniük, hogy esetleg a partner adószáma felfüggesztett állapotból nem változott-e meg és vált töröltté.